Reggel hangos lövöldözésre és ordibálásra keltem. Kinéztem a kamra ablakán és láttam, hogy két nagydarab ember lő egymásra. Hosszasan néztem őket, amikor eszembe jutott mit ígértem tegnap este Henrynek. A kamra ablakából tisztán rá lehetett látni Henry kocsmájára. Ott állt előtte egy fehér ló és egy óriás fülű szamár. Egyből felismertem őket Scott Woods lova és Bob Clark szamara volt. Elindultam a kocsma felé, kicsit siettem, mert gyorsan túl akartam lenni a horgászaton.
*
A csapos kijött elém egy nagy horgászbottal és mondta, hogy siessek. Az istállóból kihozott nekem egy quarter lovat. A városból kifelé menet még megbámultam a lövöldözőket és azon gondolkoztam, hogy egyszer én is ilyen leszek. Egész odafelé úton ez járt az eszemben.
*
Visszafelé, már az a vak öregember járt az eszemben, aki ki akarta űzni a gonoszt belőlem a tó mellett. Nem hiszek az ilyesmiben, de azért kicsit megijesztett. Egyáltalán honnan tudta a nevem, és azt hogy én vagyok az?
*
Amikor beléptem a kocsmába Walker nagyon ideges volt. Azt mondta dobjam le a halakat és siessek a táborba. A kezembe nyomott egy sörétes puskát és szinte már ordítva mondta, hogy vigyem magammal a lovat is.
Tudtam, hogy valami nincs rendben, Henryt egy nyugodt és kedves emberként ismertem meg, de most szinte ellentéte volt önmagának.
*
Közeledtem a táborhoz. Már távolról láttam, hogy égnek a sátrak. A lovat otthagytam, hogy ne csapjon zajt. Halkan közeledtem a tábor felé. A hely romokban hevert a lovak és a szamarak sehol, a sátrak porig égtek, az emberek a földön feküdtek. Megláttam a földön Scott Woodst. Odarohantam hozzá. Lassan felemelte a fejét, és megszólalt:
- Serpent, Ccs… Csatlós és a bandája ttt… tette ezt velünk. Aazt nem tudom, miért, ddd… de kérlek, hhallgass arra az öregemberre a tónál, és nne keresd meg őket, még ne, egyedül nem szállhatsz ssz… embe velü…
A szeme lassan becsukódott, és a fejét is letette.
...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése